Diabetes mellitus és glükokortikoid kezelés
Bővebben: A cukorbetegség biokémiai-élettani háttere A tápcsatorna a táplálékkal felvett összetett szénhidrátokat glükózra monoszacharid — köznapi nevén szőlőcukorra — bontja. Ez azt jelenti, hogy minden emészthető szénhidrát hasonló hatású a szervezetre, bár a lebontás sebessége fontos tényező. A glükóz a bélből felszívódva a vérbe kerül, és ezúton a test minden részére eljut. A hasnyálmirigy pancreas Langerhans-szigeteiben ezzel egy időben az úgynevezett béta-sejtek egy hormont, inzulint [6] [7] termelnek és bocsátanak a keringési rendszerbe. Az inzulin az inzulinreceptorokon [8] keresztül kötődni tud a test egyes sejtjeihez máj- izom- és zsírsejtekés kis pórusokat nyit a sejtmembránonamin keresztül a glükóz a sejtbe áramlik.
Megjelenés: A dohányzás mint független rizikófaktor a nagy dózisú glükokortikoid-kezelés során kialakuló diabetes mellitus szempontjából Ismert tény, hogy a magas dózisú glükokortikoid-kezelés kiválthatja a diabetes mellitus megjelenését. A felmérést és között betegen végezték el Japánban.
A vizsgált rizikófaktorok: a magas életkor, a magas BMI, a systemás lupus erythematosus előfordulása, az erős dohányzás, az alkoholfogyasztás, valamint a mikroszkópos polyangiitis MPA jelenléte.
A multivariációs logisztikus regressziós analízis azt mutatta, diabetes mellitus és glükokortikoid kezelés a glükokortikoid indukálta diabetes mellitus aránya magasabb volt az idősebbek, a túlsúlyosak esetében és az erős dohányosoknál, és természetesen függött az alkalmazott prednizolon dózisától.
Addison-kór: korai felismerés és a kezelés alapelvei
A vizsgálók megállapítása szerint tehát a dohányzást is figyelembe kell venni, amikor azt mérlegeljük, hogy a magas nagy dózisban adott kortikoszteroiddal kezelt betegnél mely faktorok növelik a diabetes kialakulásának veszélyét.
Tények bizonyítják, hogy a dohányzás hatását figyelembe kell venni a gyógyszerek diszpozíciójára és hatásosságára a klinikai gyakorlatban.
Az irodalmi adatok szisztematikus áttekintése. Szerzők: Hyun Soon Sohn et al.
A szerzők áttekintik az irodalmat és összefoglalják különböző gyógyszercsoportok szerint a dohányzás hatását egyes gyógyszerek metabolizmusára és ennek megfelelően hatásosságuk, valamint az általuk okozott mellékhatások módosulására. Az áttekintés szerint a gyógyszerek PK-profilja, hatása, azaz vision a cukorbetegségben gyógyszerekre adott válasz, továbbá a gyógyszer által okozott mellékhatások jelentősen módosulhatnak a dohányzás okozta interakciók következtében.
Az elemzés eredményeit gyógyszercsoportokra bontva foglalják össze. Így pl.
Asztmás betegekben a dohányzás csökkenti a kortikoszteroidokra adott válasz erősségét, és hasonló okok miatt szükséges a teofilin dózisának módosítása is. A dohányzás a tüdőrák kialakulása szempontjából ismert rizikófaktor, de az is kiderült, hogy csökkenti pl. A közlemény fontos üzenete, hogy erős dohányosoknál adott gyógyszer helyes dózisának kialakításakor a dohányzás interakciós hatását figyelembe kell venni.
